A mesterséges értelem már nem egy jövőbeli elképzelés, hanem a korszerű gyártás elengedhetetlen eszköze. Míg a haditengerészeti szervezetek évek óta alkalmazzák a mesterséges értelmet, a kereskedelmi tengeri ágazat most kezd felzárkózni. Ma a ipari automatizálás és a mesterséges értelem vezérelte munkafolyamatok segítik a hajóépítőket a munkaerőhiány és a bonyolult mérnöki akadályok leküzdésében. E technológiák beépítésével a hajógyárak felgyorsíthatják a termelést és javíthatják a hajók teljesítményét. Ennek következtében az ágazat a hagyományos kézi módszerekről a rendkívül hatékony, adatközpontú működés felé mozdul el.
Az ipari ágazat jelenleg egy kereszteződésnél áll a hagyományos állandóság és az önálló újítás között. Míg az Ügynöki Mesterséges Intelligencia ígérete a gyári automatizálás forradalmasítása, a mérnökök előtt meredek tanulási görbe áll. Ezeknek az „önálló ügynököknek” a beillesztése a megszokott munkafolyamatokba több mint egyszerű szoftverfrissítés. Alapvető szemléletváltást követel meg az ipari intelligencia megközelítésében.
A tudományos fantasztikum és a valóság közötti határ elmosódott. A kibertámadás, amely egykor irodalmi motívum volt, ma már kézzelfogható fenyegetést jelent a világ kritikus infrastruktúráira. Ahogy az ipari rendszerek egyre inkább összekapcsolódnak, az „légréses” biztonsági modell gyakorlatilag megszűnt. Ez a változás alapos újragondolást követel meg attól, hogyan védjük a modern társadalom gerincét.
Az ipari automatizálás világában a sikert gyakran egyetlen százalék határozza meg. A vezetők gyakran bejelentik, hogy egy új PLC integráció vagy robotika bevezetése 20%-kal növelte a hatékonyságot. Azonban ezek a főcímek gyakran elrejtik a gyárterem összetett valóságát. Ha a rossz adatpontokra támaszkodik, akkor kockáztatja, hogy a jövőbeni beruházási döntéseket statisztikai illúziók alapján hozza meg, nem pedig működési tények alapján.
Az autonóm és automatizált rendszerek ma már a modern ipari automatizálás stratégiáit határozzák meg.
A gyártók robotikát, mesterséges intelligenciát és fejlett vezérlőrendszereket alkalmaznak a hatékonyság és a biztonság javítása érdekében.
Ugyanakkor az energia rendelkezésre állása egyre inkább korlátozza, hogy milyen gyorsan gyári automatizálás skálázható.
Gyakorlatban az energia rejtett szűk keresztmetszetté vált, nem pedig másodlagos kérdéssé.
A modern okosgyár jelentős változást képvisel az ipari automatizálásban.
Az előző digitális hullámoktól eltérően a mai átalakulás szorosan összekapcsolja a szoftveres intelligenciát a fizikai termeléssel.
Ennek eredményeként a gyári automatizálás most beágyazott rendszereket, mesterséges intelligenciát, robotikát és valós idejű adatokat integrál egy adaptív ökoszisztémába.
