Az ipari automatizálás változó fenyegetési környezete: Mélyreható elemzés a kiberbiztonsági kockázatokról és megoldásokról

A kiberbiztonsági fenyegetések fő forrásai az ipari automatizálási rendszerekben

Az internet továbbra is az ipari vezérlőrendszerek (ICS) kiberfenyegetéseinek elsődleges belépési pontja. Rosszindulatú weboldalak, kompromittált online források és felhőszolgáltatások gyakori támadási vektorok. Emellett a kiberbűnözők gyakran üzenetküldő platformokon keresztül terjesztenek rosszindulatú tartalmakat, ami megnehezíti a felismerést és a megelőzést. Az ICS környezetben dolgozókat célzó adathalász e-mailek szintén gyakori támadási források, ahol a támadók érzékeny információk ellopására vagy jogosulatlan hozzáférés megszerzésére törekednek.

2025-ben az adatok enyhe csökkenést mutattak az ICS számítógépeket érintő fenyegetések számában ezekből a forrásokból, bár regionális különbségek továbbra is fennállnak. Például Afrikában volt a legmagasabb az ICS számítógépek aránya, amelyeket tiltólistás internetes források blokkoltak, közel 5%-ot elérve. Ezzel szemben Ausztrália és Új-Zéland esetében volt a legalacsonyabb arány, 2,35%. Az ilyen regionális eltérések gyakran a helyi fenyegető szereplők aktivitásának és a kiberbiztonsági gyakorlatok elterjedtségének különbségeire vezethetők vissza.

Növekvő fenyegetések rosszindulatú dokumentumok és adathalász kampányok révén

Egy terület, ahol növekedett a fenyegetettség, a rosszindulatú dokumentumok. 2025 harmadik negyedévében 1,98%-kal nőtt azon ICS számítógépek aránya, amelyeken rosszindulatú dokumentumokat blokkoltak. Ez pozitív trendet jelez, megfordítva a 2024 végi csökkenést. Ebben a kategóriában a fő fenyegetést az adathalász kampányok jelentik, amelyek régi szoftversebezhetőségeket használnak ki. Egy jelentős eset volt a Microsoft Office Equation Editor sebezhetőségének (CVE-2017-11882) kihasználása kémprogram terjesztésére Dél-Amerikában.

A rosszindulatú dokumentumokkal kapcsolatos fenyegetések növekedése hangsúlyozza a folyamatos javítások és szoftverfrissítések szükségességét a ismert biztonsági rések bezárására. Emellett a lokalizált adathalász támadások, például a nemrégiben indított spanyol nyelvű kampány, rámutatnak a globális tudatosság és a regionális fenyegetésinformáció fontosságára a kiberbiztonsági stratégiákban.

Rosszindulatú szkriptek és adathalász oldalak: növekvő aggodalom

2025 harmadik negyedévében a rosszindulatú szkriptek és adathalász oldalak az egyik legelterjedtebb fenyegetési kategóriává váltak az ICS rendszerekben, 6,79%-os növekedéssel a blokkolt esetek számában. Ebben a kategóriában jelentős regionális eltérések voltak, Afrikában, Kelet-Ázsiában és Dél-Amerikában volt a legtöbb rosszindulatú szkript blokkolás. Kelet-Ázsiában például a blokkolt rosszindulatú szkriptek aránya drámai módon, 5,23 százalékponttal nőtt, amit nagyrészt a kémprogramok torrent kliens szoftvereken keresztüli terjedése okozott.

Ezek a statisztikák egyre növekvő tendenciát mutatnak a rosszindulatú programok nem hagyományos platformokon, például fájlmegosztó alkalmazásokon és torrenteken keresztüli terjesztésében. Ez a változás hangsúlyozza, hogy az ICS üzemeltetőknek erős végpontvédelmi és hálózatbiztonsági intézkedéseket kell bevezetniük, különösen azoknál a rendszereknél, amelyek olyan szoftveralkalmazásokat használnak, amelyek nem jellemzőek a kritikus infrastruktúrára.

Következő generációs rosszindulatú programok: kémprogramok, zsarolóprogramok és bányászok

Az első fertőzés után a támadók gyakran telepítenek következő generációs rosszindulatú programokat, beleértve a kémprogramokat, zsarolóprogramokat és kriptobányászokat, hogy tovább veszélyeztessék az áldozat rendszereit. 2025 harmadik negyedévében a kémprogramokat és zsarolóprogramokat az ICS számítógépek 4,04%-án, illetve 0,17%-án blokkolták, ami enyhe növekedést mutat az előző negyedévhez képest. Ezek a fenyegetések különösen veszélyesek, mert csendesen működnek, gyakran hosszú ideig észrevétlenek maradnak.

Ezzel szemben a bányászok – mind futtatható, mind webalapú változatban – blokkolt esetei csökkentek, és a legalacsonyabb szintre estek vissza 2022 harmadik negyedéve óta. Ez a tendencia arra utalhat, hogy bár a bányászok továbbra is fenyegetést jelentenek, előfordulásuk az ipari környezetben csökkenhet, mivel a támadók inkább kifinomultabb és kevésbé észlelhető rosszindulatú programokra fókuszálnak.

Az önterjesztő rosszindulatú programok újjáéledése

A férgek és vírusok, amelyeket korábban elsősorban kezdeti fertőzésekhez használtak, fejlődtek, és most már következő generációs rosszindulatú programként működnek, amelyek képesek önállóan terjedni a hálózatokon. Ez az önterjesztő képesség különösen veszélyessé teszi őket az ICS környezetekben, ahol gyorsan terjedhetnek fertőzött cserélhető adathordozókon, hálózati megosztásokon vagy akár belső rendszereken, például dokumentumkezelő platformokon keresztül.

2025 harmadik negyedévében az ICS rendszereket érintő férgek és vírusok aránya enyhén nőtt, elérve az 1,26%-ot, illetve 1,40%-ot. Ez azt jelzi, hogy bár a férgek és vírusok fertőzéseinek gyakorisága viszonylag alacsony marad, még mindig jelentős kockázatot jelentenek a hálózatba kötött ipari rendszerek számára, különösen azoknál, amelyek elavult vagy sebezhető szoftvereket használnak.

Következmények és ajánlások az ipari kiberbiztonság terén

A 2025 harmadik negyedévéből származó adatok egyértelműen alátámasztják a kiberbiztonsági fenyegetések fejlődő jellegét, amelyek az ipari automatizálási rendszereket célozzák. Ahogy a kiberbűnözők egyre kifinomultabb technikákat fejlesztenek, a szervezeteknek ébernek és proaktívnak kell maradniuk biztonsági gyakorlatukban. Íme néhány kulcsfontosságú ajánlás:

1. Rendszeres javításkezelés: Különösen a sebezhető szoftverek esetében elengedhetetlen, hogy minden rendszert rendszeresen frissítsenek a kezdeti fertőzések megelőzése érdekében.

2. Alkalmazotti képzés: Az adathalász támadások növekedése miatt kritikus védekezési lépés az alkalmazottak oktatása a gyanús e-mailek és rosszindulatú tartalmak felismerésére.

3. Fejlett fenyegetésészlelés: A mesterséges intelligencián alapuló fenyegetésészlelő rendszerek alkalmazása jelentősen javíthatja a szervezet képességét az új fenyegetések valós idejű azonosítására és elhárítására.

4. Hálózati szegmentálás: A kritikus rendszerek elkülönítése a kevésbé biztonságos hálózati részekről segíthet a fertőzések korlátozásában és a rosszindulatú programok terjedésének megakadályozásában.

5. Végpontvédelem: Erős végpontvédelmi intézkedésekbe való befektetés, különösen olyan eszközök esetében, amelyek kevésbé gyakori szoftvereket, például torrent klienseket vagy üzenetküldő alkalmazásokat futtatnak, megakadályozhatja a rosszindulatú programok ICS környezetbe jutását.

Gyakorlati példa: a kiberbiztonság fontossága az ipari automatizálásban

Az erős kiberbiztonsági protokollok bevezetése nem csupán elővigyázatosság, hanem szükségszerűség. Például egy kelet-ázsiai eset, ahol rosszindulatú kémprogramokat terjesztettek népszerű torrent klienseken keresztül, jól mutatja, hogy a támadók egyre inkább kevésbé hagyományos platformokat céloznak meg. Átfogó biztonsági keretrendszerek alkalmazásával az ipari automatizálási szervezetek csökkenthetik ezeket a kockázatokat és megvédhetik a kritikus infrastruktúrát.

Megoldási forgatókönyv: Egy olyan gyártóüzem, amely PLC-ket integrál az automatizált termeléshez, valós idejű megfigyelő eszközöket alkalmazhat, amelyek nyomon követik a hálózati forgalmat és észlelik a rosszindulatú programokhoz kapcsolódó szokatlan mintákat. Ez a proaktív megközelítés megakadályozhatja a zsarolóprogramok vagy kémprogramok okozta jelentős zavarokat, biztosítva a folyamatos működést és a szellemi tulajdon védelmét.