Miközben az automata vezetésű járművek (AGV-k) és a kerékhajtású mobil robotok jelenleg uralják az ipari automatizálás területét, a hagyományos kerekek fizikai korlátokba ütköznek. Egy modern raktár strukturált környezetében a sík padló adott. Azonban ahogy az automatizálás kórházakba, éttermekbe és összetett gyártócsarnokokba terjed, a „való világ” olyan akadályokat állít, amelyeket a kerekek egyszerűen nem tudnak leküzdeni.
A humanoid robotok képviselik a terepi automatizálás következő evolúciós lépcsőjét. Az emberi fiziológiát utánozva ezek a gépek olyan környezetben tájékozódnak, amely emberek számára készült, nem pedig szenzoroknak. Ezt a váltást három pillér hajtja: fejlett mozgásvezérlés, kifinomult környezeti érzékelés és decentralizált hardvermodularitás.
