Kalibráció az automatizált minőségellenőrzésben: bizalom kiépítése a gyártási adatokban
Miért nem képes az automatizálás minden mérési hibát kijavítani?
Az automatizált ellenőrzőrendszerek méréseket gyűjtenek, programozott számításokat végeznek, majd összevetik az eredményeket az elfogadási kritériumokkal. Ezek a műveletek javíthatják a következetességet és csökkenthetik a kézi adatfeldolgozást.
A megfelelő szoftver azonban nem garantálja az eredeti mérés pontosságát. Előfordulhat, hogy az érzékelő eltolódik, miközben a PLC, a tesztsorozat és a jelentéskészítő rendszer továbbra is normálisan működik. A teljes mérési útvonalat, beleértve az olyan bemeneti hardvereket is, mint a Schneider BMXART0814 analóg, galvanikusan leválasztott kisjelű bemeneti modul, a szoftverrel együtt kell figyelembe venni.
Ez a különbség akkor fontos, ha a mérési eredmények alapján döntenek a termék elfogadásáról, a folyamat beállításáról vagy a karbantartásról. Az ismételt eredmények következetesnek tűnhetnek, miközben továbbra sem alkalmasak a tervezett döntés meghozatalára.
A kalibrálás és a mérésbiztosítás segíti a szervezeteket annak igazolásában, hogy a mérőberendezések hogyan működnek meghatározott feltételek mellett.
Mi a különbség a kalibrálás, a verifikálás és a beállítás között?
Ezek a tevékenységek összefüggő, de eltérő célokat szolgálnak.
- Kalibrálás: A műszer kijelzései és a referenciaértékek közötti kapcsolat meghatározása meghatározott feltételek mellett.
- Verifikálás: Annak megállapítása, hogy teljesültek-e a meghatározott követelmények.
- Beállítás: A mérőműszer módosítása, hogy a kijelzései közelebb kerüljenek az előírt értékekhez.
A kalibrálás nem jelenti automatikusan a műszer beállítását. A kalibrálás eredménye a műszer beállításainak módosítása nélkül is feltárhat egy hibát.
A beállítás előtt rögzítse a beállítás előtti eredményt. Ez segíthet eldönteni, hogy a legutóbbi kalibrálás óta gyűjtött méréseket felül kell-e vizsgálni.
A kalibrálási eredményt különböztesse meg az általános működésellenőrzéstől is. Attól, hogy egy műszer reagál egy tesztbemenetre, még nem bizonyítja szükségszerűen az előírt mérési pontosságot.
Mit kell tartalmaznia egy hasznos kalibrálási nyilvántartásnak?
A kalibrálási nyilvántartásnak elegendő információt kell tartalmaznia a berendezés azonosításához és az eredmények értelmezéséhez.
- A berendezés egyedi azonosítója és a műszer leírása.
- A kalibrálás dátuma és a releváns környezeti feltételek.
- A referenciamérési etalonok és a rájuk vonatkozó nyomonkövethetőségi adatok.
- A beállítás előtti leolvasások és a jelentett mérési hibák.
- A mérési bizonytalanság, ha alkalmazható.
- A beállítás részletei és a beállítás utáni eredmények.
- A technikus vagy a laboratórium azonosítója és a jóváhagyott eljárás.
- A minőségirányítási rendszer szerinti következő felülvizsgálat dátuma vagy újrakalibrálási időköze.
A követelmények iparáganként, műszerenként és minőségirányítási rendszerenként eltérnek. Az alkalmazandó eljárások és szabványok szerint határozza meg a kötelező nyilvántartási adatokat.
A kalibrálási rekordokat úgy tárolja, hogy össze lehessen kapcsolni őket az eszköz által előállított mérésekkel. Ez a kapcsolat különösen hasznos a korábbi minőségügyi problémák kivizsgálásakor.
Hogyan kapcsolhatja össze a kalibrálási állapotot az automatizált vizsgálatok eredményeivel?
Az automatizált minőségügyi rendszernek azonosítania kell az egyes releváns vizsgálatokhoz használt mérőeszközöket. Ide tartozhatnak a nyomásérzékelők, például a Yokogawa DPharp EJA sorozatú nyomástávadó, a hőmérséklet-szondák, a méretmérő eszközök, a mérőcellák és más mérőeszközök, például a Yokogawa FU20 pH-érzékelő. Az olyan felügyeleti berendezések, mint a Bently Nevada 3500/53M túlpörgés-érzékelő modul, szintén a megbízható mérésektől függenek.
Ha a rendszer felépítése lehetővé teszi, minden vizsgálati rekordhoz rendelje hozzá a műszer azonosítóját és a mérés időpontjában érvényes kalibrálási állapotát.
Például egy méretellenőrzési rekord hivatkozhat a mérőeszközre, a vizsgálat időbélyegére, a mérési eredményre, az alkalmazandó elfogadási határértékekre és a kalibrálási rekordra.
Ez az információ segít a minőségügyi mérnököknek meghatározni, hogy a kalibrálás sikertelensége után mely korábbi eredményeket kell esetleg további vizsgálatnak alávetni.
Az esedékes kalibrálási dátum elmulasztása azonban önmagában nem bizonyítja, hogy minden korábbi mérés hibás volt. A megfelelő értékelés figyelembe veszi a műszer teljesítményét, a mérési bizonytalanságot, a használati körülményeket és az alkalmazandó minőségügyi követelményeket.
Hogyan kell felülvizsgálni az újrakalibrálási időközöket?
A rögzített időköz egyszerű ütemezést biztosít, de nem mindig tükrözi az eszköz üzemi viselkedését. A használat, a környezet, a kezelés és a korábbi stabilitás befolyásolhatja a mérési teljesítményt.
Az ILAC-G24 iránymutatást ad a mérőeszközök újrakalibrálási időközeinek meghatározásához és felülvizsgálatához. A szervezeteknek megfelelő, dokumentált módszert kell alkalmazniuk ahelyett, hogy alátámasztó bizonyíték nélkül módosítanák az időközöket.
Mit mutatnak a korábbi kalibrálási eredmények?
Hasonlítsa össze az egymást követő kalibrálási ciklusok során talált állapotot tükröző eredményeket. Keressen ismétlődő eltolódásokat, a mérési hibák változásait és váratlan instabilitást.
Hogyan befolyásolják az üzemi körülmények az intervallumokat?
Vegye figyelembe a hőmérsékletet, a rezgést, a szennyeződést, a mechanikai kopást, az üzemciklust és a kezelést. Állapítsa meg, hogy a tényleges üzemi környezet eltér-e a kalibrálás során fennálló körülményektől. A rezgési körülményeket például gyakran külön erre a célra szolgáló műszerekkel követik nyomon, ilyen például a Bently Nevada 3300/16 XY/GAP kettős rezgésfigyelő.
Mennyire kritikus a mérés?
Értékelje egy hibás mérés következményeit. A kritikus elfogadási döntéseket támogató berendezések szigorúbb ellenőrzést igényelhetnek, mint az általános tájékoztató jellegű mérésekre használt műszerek.
Hogyan kell dokumentálni az időközökre vonatkozó döntéseket?
Minden, az időközökre vonatkozó döntésnél rögzítse a módszert, az alátámasztó bizonyítékokat, a jóváhagyást és a felülvizsgálat dátumát. Ne hosszabbítsa meg az időközöket pusztán a kalibrálási költségek csökkentése érdekében.
Hogyan vizsgálja ki a korábbi, gyanús eredményeket?
Ha a kalibrálás eredménye elfogadhatatlan hibát tár fel, először azonosítsa az érintett műszert és a vizsgálatra szoruló időszakot.
Ezután azonosítsa az adott műszerhez kapcsolódó méréseket. Tekintse át a releváns gyártási tételeket, vizsgálati nyilvántartásokat, karbantartási eseményeket és üzemeltetési körülményeket.
Értékelje a megfigyelt kalibrálási hibát a műszer tervezett használata és az alkalmazandó bizonytalansági követelmények alapján. Állapítsa meg, hogy a korábbi eredmények továbbra is elfogadhatók-e, további vizsgálatot igényelnek-e, vagy hivatalos döntést kell hozni róluk.
Ne érvénytelenítsen automatikusan minden korábbi nyilvántartást. Ugyanakkor ne feltételezze, hogy a riasztás hiánya bizonyítja a mérések helyességét.
Dokumentálja a műszaki indoklást, a felülvizsgálat hatókörét, a helyesbítő intézkedéseket és a jóváhagyásokat. Így a későbbi minőségügyi vizsgálatokhoz megalapozott nyilvántartás áll rendelkezésre.
Mik a mérési visszavezethetőség korlátai?
A metrológiai visszavezethetőség a mérési eredmény és a megfelelő referencia közötti dokumentált kapcsolatot jelenti, amelyet megszakítás nélküli kalibrálási lánc biztosít. A mérési bizonytalanság hozzájárul e kapcsolat értelmezéséhez.
A visszavezethetőség önmagában nem garantálja, hogy a mérés alkalmas a tervezett célra. A bizonytalanságnak kellően kicsinek kell lennie az adott döntéshez.
Például egy műszer kalibrálási visszavezethetősége dokumentált lehet, mégis alkalmatlan lehet olyan tűrés ellenőrzésére, amelyhez sokkal nagyobb mérési képesség szükséges.
A minőségügyi mérnököknek ezért a teljes mérési folyamatot figyelembe kell venniük, beleértve a műszerek teljesítményét, a referenciák minőségét, a környezeti feltételeket, a bizonytalanságot és az elfogadási kritériumokat.
Következtetés: A mérések összekapcsolása a mérnöki döntésekkel
A megbízható, automatizált minőségellenőrzéshez több kell, mint a szoftver következetes működtetése. Vezessen érdemi kalibrálási nyilvántartást, rendelje hozzá a műszereket a vizsgálati eredményekhez, és értékelje a mérési bizonytalanságot a tervezett alkalmazás szempontjából. Az időközökre vonatkozó döntések alátámasztásához használja fel a korábbi kalibrálások bizonyítékait, a gyanús eredményeket pedig vizsgálja ki módszeresen. Végül őrizze meg az „as found” adatokat, és dokumentálja a helyesbítő intézkedéseket. Ezek a gyakorlatok segítenek összekapcsolni a fizikai méréseket az azok alapján meghozott mérnöki döntésekkel.
