Az elektromos biztonsági szabványok széles körben ismertek, mégis évről évre felbukkannak a szabálysértések. A probléma nem a szabályok hiánya. Az igazi kihívás abban rejlik, hogy a szervezetek hogyan értelmezik, hajtják végre és tartják fenn ezeket.
A modern feldolgozóüzemek soha nem érik el a biztonságot egyetlen rendszer által. Sok projekt még mindig a Biztonsági Integritási Szintet (SIL) tekinti az abszolút védelmi módszernek. Ez a hit kockázatot teremt.
A SIL továbbra is kritikus és kötelező. Azonban önmagában nem garantálhatja az üzem biztonságát. Az igazi kockázatcsökkentés szélesebb látásmódot igényel.
Az ipari automatizálásban már egy pillanatnyi áramkimaradás is megzavarhatja a termelést. A redundáns tápegységek biztosítják, hogy a kritikus rendszerek folyamatosan működjenek.
A gyári automatizálás területe egy intelligensebb és reagálóképesebb korszak felé mozdul el. A FANUC, a robotika globális vezetője, nemrégiben stratégiai együttműködést jelentett be az NVIDIA-val a „Physical AI” fejlesztése érdekében. Ez a partnerség ötvözi a nagy teljesítményű mesterséges intelligencia számítástechnikát a nehézipari robotikával. Ezzel a céllal olyan gépeket kívánnak létrehozni, amelyek képesek érzékelni, következtetni és cselekedni a kiszámíthatatlan gyártási környezetekben. Ez a lépés jelentős előrelépést jelent a hagyományos, merev programozástól a dinamikus, önoptimalizáló rendszerek felé.
A félvezetőipar átalakulóban van, mivel a Siemens bemutatja a Fuse™ EDA AI Agentet. Ez az autonóm rendszer összetett munkafolyamatokat irányít a félvezető-, 3D IC- és NYÁK-tervezés területén. Az AI közvetlen integrálásával az Elektronikus Tervező Automatizálásba (EDA) a Siemens célja a kézi eszközkezelés szűk keresztmetszetének megszüntetése. Ez az innováció az egyszerű segítő AI-tól a teljesen autonóm, küldetéskritikus ügynökökig terjedő átmenetet jelenti az elektronikai szektorban.
A globális autóipar jelenleg példátlan volatilitás időszakán megy keresztül. Az ABB Robotics Autóipari Gyártási Kilátások Felmérésének legfrissebb eredményei jelentős elmozdulást jeleznek a fejlett technológia irányába. A gyártók már nem luxusként tekintenek az automatizálásra. Ehelyett alapvető szükségletként kezelik azt a növekvő működési költségek és munkaerőhiány ellensúlyozására. Ez a változás a hagyományos összeszerelő sorokról a rendkívül intelligens, autonóm gyártási ökoszisztémák felé történő átmenetet jelzi.
