A stratégiai elmozdulás az ipari automatizálás és a mesterséges intelligencia integrációja felé 2030-ig
A globális gyártási környezet jelenleg hatalmas szerkezeti átalakuláson megy keresztül. A PwC legfrissebb iparági kilátásai szerint a vezetők arra számítanak, hogy 2030-ra több mint megduplázzák a fejlett technológiák használatát. Ez az elmozdulás az elszigetelt digitális kísérletektől a teljesen integrált, automatizált ökoszisztémák felé történő átmenetet jelzi.
A gyári automatizálási rendszerek bevezetésének felgyorsítása
Az ipari gyártás vezetői már nem vitatják a digitalizáció előnyeit. Ehelyett versenyt futnak azzal, hogy példátlan méretekben valósítsák meg a gyári automatizálást. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy az üzemeltetés során a technológia bevezetése öt éven belül 26%-ról 68%-ra ugrik. A gyártók elsődlegesen a PLC (programozható logikai vezérlő) fejlesztéseket és a DCS (elosztott vezérlőrendszerek) alkalmazását helyezik előtérbe az egyre összetettebb gyártási adatok kezelésére. Ennek eredményeként a „jövőálló” vállalatok egyre nagyobb versenyelőnyre tesznek szert azokkal szemben, akiket a töredezett, elavult rendszerek hátráltatnak.
A termelés fejlesztése fejlett vezérlőrendszerekkel
A termelés és a terméktervezés továbbra is a magas szintű technológiai integráció fő területei. Azonban az ipari automatizálás hatóköre túlmutat az összeszerelő sorokon. A rendkívül automatizált folyamatok várhatóan háromszorosára nőnek az évtized végére. Ez a fejlődés magában foglalja a digitális ikrek és a szimuláció-alapú fejlesztés térnyerését. Fejlett vezérlőrendszerek alkalmazásával a mérnökök virtuális környezetben optimalizálhatják a munkafolyamatokat a fizikai megvalósítás előtt. Ez a proaktív megközelítés csökkenti a leállási időket és minimalizálja az anyagveszteséget a prototípus-készítés során.
Az üzleti funkciók modernizálása ipari mesterséges intelligenciával
Bár a gyártósori műveletek gyakran élen járnak, a háttérirodai funkciók is gyors modernizáción mennek keresztül. A pénzügy és a humánerőforrás területén a bevezetés várhatóan négyszeresére nő 2030-ra. Ez a tendencia azt jelzi, hogy a sikeres gyártók az MI-t (mesterséges intelligenciát) vállalati szintű irányítóként tekintik, nem pedig egy szűk eszközként. Az adatgyűjtés és a prediktív elemzés integrálása lehetővé teszi a pontosabb erőforrás-tervezést. Így az „ipari” és a „digitális” vállalatok közötti különbség gyorsan eltűnik, ahogy a szoftver a hardver gerincévé válik.
Bevételi források diverzifikálása integrált megoldásokkal
A gyártók elmozdulnak a puszta berendezésszállítói szerepből, és „megoldáspartnerekké” válnak. A PwC jelentése szerint a vállalatok arra számítanak, hogy 2030-ra összbevételük 44%-a nem hagyományos forrásokból származik majd. Ez magában foglalja a szoftverszolgáltatásokat, az adatvezérelt optimalizációt és a prediktív karbantartást. Például olyan vezető cégek, mint a Deere & Co. sikeresen váltak digitális platformszolgáltatókká. A gazdáknak valós idejű betekintést kínálnak, nem csupán traktorokat. Ez az átalakulás erős ökoszisztéma-összefogást és a teljes termék-életciklusra való fókuszt igényel.
Az emberi tényező kezelése a digitális átalakulásban
Az önmagában vett technológia nem garantálja a sikeres átmenetet; a vállalati kultúra döntő szerepet játszik. Ha a frontvonalbeli munkavállalók nem érzik magukat támogatottnak, az ipari automatizálás üteme elkerülhetetlenül lassul. A vezetőknek kommunikálniuk kell, hogyan változnak a szerepek, és jelentős beruházásokat kell tenniük a készségfejlesztési programokba. Egy biztonságos kísérletezési környezet megteremtése lehetővé teszi a csapatok számára, hogy félelem nélkül sajátítsák el az új vezérlőrendszereket. Végső soron a munkaerő felkészültsége bármilyen fenntartható automatizálási stratégia alapvető pillére.
