A robotika területe mélyreható átalakuláson megy keresztül, amelyet különböző, jövőbe tekintő vezetők irányítanak. Nemrégiben a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) 11 olyan nőt azonosított, akik alapvetően újradefiniálják a ipari automatizálást. Bár a nők jelenleg csak a mérnökök 16%-át teszik ki, hatásuk a gyári automatizálásra aránytalanul jelentős. Ezek a vezetők világszerte az innovációt hajtják a gyártás, az egészségügy és a logisztika területein.
Modern ipari automatizálás kritikus fordulóponton áll. Míg a mesterséges intelligencia az optimalizálást ígéri, gyári automatizálás, ugyanakkor példátlan szintű energiaigényt támaszt. Egy friss tanulmány a Alkalmazott tudományok "Automatizálás és fenntarthatóság" című tanulmány kiemeli ezt az összetett kapcsolatot. Azt vizsgálja, hogyan befolyásolják az Ipar 4.0 és Ipar 5.0 technológiák a globális energiahatékonyságot és az ipari termelékenységet. Ennek az egyensúlynak a megértése elengedhetetlen a hosszú távú fenntarthatóságra törekvő gyártók számára.
Az ipari vezetők egyre növekvő dilemmával néznek szembe: miként lehet korszerűsíteni az elavult infrastruktúrát anélkül, hogy veszélyeztetnék a termelés folytonosságát. Az ABB nemrég bemutatta Automation Extended programját, hogy áthidalja ezt a szakadékot. Azáltal, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) közvetlenül a meglévő rendszerekbe integrálja, ez a kezdeményezés a hagyományos ipari automatizálást egy dinamikus, a jövőre felkészült keretrendszerré alakítja.
A korszerű gyártás a kézi működtetésről kifinomult, automatikus irányításra tért át. Ennek a fejlődésnek központi eleme az a mód, ahogyan a terepi eszközök kommunikálnak a irányító rendszerekkel. Ma a mérnököknek választaniuk kell a bevált analóg jelek és a fejlett digitális terepi busz protokollok között, hogy optimalizálják a gyári automatizálást.
